Első lépések

A film sejtbiológiai, kvantumfizikai, spirituális és vallási oldalról is bemutatja, hogy az ember milyen mértékben felelős azért, ami vele történik az életben. Az egyik legfontosabb üzenete számomra, hogy nem áldozatai, hanem megteremtői vagyunk sorsunknak. Tőlünk függ az, hogy milyen életet élünk, mit érzékelünk, és látunk magunk körül a világban.

A filmben említésre kerül Masaru Emoto (1943-2014) japán üzletember és szerző vízzel végzett kísérletére is, melyben a szavak és gondolatok vízkristályokra gyakorolt hatását szemléltetik. Mivel az ember test tömegének 50-60%-a (férfiaknál 60%, nőknél 50%) víz, így érdemes elgondolkodni azon, hogy ránk, mint nem csak egy vízzel "töltött" szénalapú fizikai testtel, hanem szellemmel és lélekkel rendelkező entitásokra, milyen hatással vannak a gondolatok és érzések. Az egy másik téma, hogy a tudományos világ mennyire szkeptikusan állt Emoto kísérleteihez, mivel, többek között, a kísérletek nem voltak visszaellenőrízhetőek, körülmények nem voltak egyértelműen meghatározva, és Emoto nem tudta reprodukálni az eredményeket. Mindettől függetlenül nagyon megfogott az, hogy a gondolatainknak, érzéseinknek mekkora ereje lehet/van az életünk alakításában.

A gondolatok és érzések által a testünkben okozott sejtszintű, kémiai változások szemléltetése a film egyik fő fejezete. Bemutatják, hogy milyen anyagokat állít elő a test például félelem, vagy harag érzete esetén. Milyen hatással van sejtjeinkre az ha folyamatosan áldozatként tekintünk magunkra? Milyen függőséget kiváltó kémiai anyagokat termel a szervezetünk bizonyos érzések és érzelmek esetén, melyeket azután - mivel függővé váltunk a szervezet által termelt kémiai anyagra - újra és újra meg akarunk élni, pl.: félelem, gyűlölet, áldozattudatosság, stb.?

A film üzenete a különböző vallásokban is megjelenik. A buddhizmussal kapcsolatban számos olyan idézet merül fel - többnyire Buddha szavainak tulajdonítva - mely szerint azok vagyunk, amit gondolunk; a gondolataink határoznak meg minket; illetve hogy a valóság csak a tudatunkban létezik, azaz, aminek tudatában vagyunk az a valóság. És, hogy mi van tudatunkban, az tőlünk (is) függ.  Ahhoz, hogy olyan világban éljünk, amely számunkra megfelelő, ahhoz önmagunkat, a belsőnket, a tudatunkat kell megváltoztatnunk, mert a világ azt tükrözi, ami a tudatunkban van. Egyes pszichológusok megkülönböztetnek egyéni és kollektív tudatot is, amik közül - sajnos (?) - a kollektív tudat erősebb, azaz, ha csak egy valakinek van béke a tudatában, a többség tudatát viszont háború tölti ki, akkor ott háború lesz/van. Minden attól függ, hogy mi van az egyének, és ezáltal a többség tudatába elültetve (ebben a médiának is hatalmas szerepe van!).

Folyt. köv.!